2009. május 27., szerda

20 dkg eper

Jöttem hazafelé a melóból és megláttam az epret a zöldségesnél. Végre kicsivel ezer alatt van kilója, de még így is horror árban van, hogy csinálok így eperlekvárt idén?
Egyszemélyes háztartsát vezetek (kacaghatunk hangosan azon hogy "vezetek" :)) és gyümölcs általában csak délelőtt játszik, de mondom most azért legyen 20 dkg eper.

Kérem is, a bácsi szedi, csak szedi, átsuhant a gondolat hogy nem lesz e kicsit sok az, dehát végülis neki a szakmája ez, ki vagyok én hogy beleszóljak, nemde? :-)
Aztán megszólal:
-40 dkg. - és közben úgy néz rám, mintha nem is ő, hanem láthatatlan kis manók apró kezecskéi pakolták volna tele azt a zacskót, hát higgyem el ő igazán nem tehet semmiről.

Namost, ezelőtt pár évvel még én is azok taáborát gazdagítottam, akik nem szóltak az étteremben ha hajszál volt a levesben, hanem szépen csöndben maradtak, kerülvén a konflktust, de az idők változnak, azóta már kiállok magamért, nem mondom hogy mindig ez a könnyebb út, de sokkal jobban érzem magam a bőrömben, és végülis ez számít, nem? :)

Szóval elővettem a legangyalibb mosolyom és közöltem:
- De én csak 20-at szeretnék.

A bácsi, nagy dirrel-durral kiszedegette az epret, szinte belecsapta a kezembe a visszajárót, és úgy nézett rám, mintha valami abszolút jóvátehetetlent követtem volna el a Zölségesek Nagy Istensége ellen :)

Félre ne értsetek, nem vagyok egy szőrszálhasogatós alkat, valószínűleg nem szólok 25, de 30 dkg-nál, se de könyörgöm a duplája??? A bácsi vajon mit szólna ha akarna egy kis kóstolót a méregdrága serrano sonkából (ami amúgy nyami:) és a dupláját akarnák megvetettni vele?

Nem lettem igazán ideges, se bosszús, igazából nem sok választott el attól hogy hangosan kacagjak :)

13 megjegyzés:

Barbi írta...

Csak szólj nyugodtan! Én bizony szoktam! Mert, ha tőlem elvárják, hogy pontosan magyarázzak a gyerekeknek, a hentestől hogy profin filézze a csirkét, a szabótól, hogy pontosan centizzen, akkor az eladóktól is kérhetjük tán, hogy több év gyakorlat után akár szemre is tudják mennyi az annyi. Más kérdés, ha az ember motyog és nem értik mennyit kért, de akkor kérdezzen vissza, ha nem biztos benne. dsjfoekwfofowfajwe

Barbi írta...

Ja, és én sem 1-2 deka miatt fortyogok, csak ha nagyon elbénázzák, és tényleg drága dolgot veszek. Mert hát persze, hogy elfogy, ha többet veszek is, de a pénzem is....

szarvasmici írta...

Sajnos én is szólok, ha sokkal több az áru, mint amit kértem. Egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy ránk romoljon, és hiába vagyunk öten, ez előfordul olykor. És sajnos a termékek szavatossági ideje sem életbiztosítás, különösen az epernél, ami egy egész napos egymáson csücsülés után önmagát rakja el lekvárnak.
Egyébként Pálom is morog, mert szeretett volna eperlekvárt eltenni, de így nemigen lesz nálunk sem. Talán majd málna, mert az valahogy megtáltosodott, és roskadozik a kerítésünk a málnabokrok súlya alatt.
Visszatérve az eladókra, Barbinak van igaza, jfvbhleajkgbwevm :) Ja, és Neked is! :)

Lidércke írta...

Én mostanában már alapból kevesebbet kérek, mint amennyit akarok venni. :D Lehet, hogy nem a legjobb módszer, de nincs mindig erőm a szúrós szemekhez...

Anais írta...

Barbi: igen, pont erről van szó! Neki ez a szakmája, értsen hozzá! :)

Mici: nem mondod hogy Pálod _lekvárt főz_ ? (sóhaj:))
Egyik évben csináltam vegyes lekvárt(eper-málna) fincsi lett!

Anais írta...

Lidércke: micsoda, csalafinta módszer :)

Fércművek írta...

Nem baj Anais! Azt mondtad beköltözöl a kertbe és roskadozik ez a fa a sárgabaracktól, úgyhogy ne félj, lesz lekvár utánpótlás! Új időszámítás kezdődött, idén a lényeg, hogy SAJÁTból lesz lekvár, meg süti, meg leves, meg joghurt, meg amit akarsz. :)))

Mici: Kicsit irigykedek a málna miatt. :))) (Na jó, nem kicsit. :) )

Anais írta...

Judit: remélem csapunk naaagy közös lekvárfőzést, jó lenne :-)

A málnát én is irigylem, meg a Te veteményesedet is :D

szarvasmici írta...

Anais!
Az én Pálom lekvárt főz, meg cseresznye-, barack-, és meggybefőttet, lecsót rak el, kelt tésztát gyúr és süt, meg leveles tésztát csinál. Jaj ha látnád milyen precízen előkészül, amikor befőtteket rak el. Üveget válogat, majd tisztít, celofánt szab, és passzentos tetőt keres, és meleg dunsztba rakja a cuccot.
De ez megérne már egy dicsekvő blogot! :)

Lidércke írta...

Mici, csak óvatosan! Szerintem már sokunknak megfordulta a fejében Pálod kölcsönkérésének (ne adj' Isten: elrablásának :D) gondolata. :))

kiseri írta...

HIHIHIHI!!! Én itt csak vihogok... murisak vagytok!

szarvasmici írta...

Dorka! Ha tudnád mennyire imádom, de néha úgy örülnék, ha valaki elrabolná. Meg lehet ám gyilkolni az embert ezzel a gondoskodásmennyiséggel! Jó lenne, ha megtalálná a középutat, és néha kényeztetne csak. Bár annak örülök, hogy befőtteket rak el, mert azt egyetlen porcikám sem kívánja, de az összes többiben én vagyok a jobb! És nem hagy kibontakozni.
De mindent összevetve, számomra ő a világ legjobb férje!!!!!!!!!!!

szarvasmici írta...

Jut eszembe, én sem hagyom őt kibontakozni... Most, hogy csinálja a műhelyemet, folyton lemegyek, és belekotyogok a dolgokba. Persze Édes Életkém ezt el is várja, csak néha ő is besokall tőlem. :)