2009. május 24., vasárnap

Első

Életem első blogbejegyzése lesz....kicsit izgulok :)

FércJuditon kívül nem ismer itt senki, úgyhogy egy kis bemutatkozással kezdem:

Anais vagyok, blogfüggő :)) kedvenceim az én- és gasztroblogok, a babásblogok :) és amióta egy nagyon kedves barátnőmről kiderült hogy csoda dolgokat tud varázsolni némi tűvel, cérnával és anyaggal, azóta a varros-kreatívos blogokat is olvasgatom. Rendszeresen keresgélem az álam, varrni én max gombot tudok visszamaniplulálni a helyére, asse mindig sikerül :)

Ma hallottam élőben egy igazi Stradivarit....annyira csodás volt, hogy ma csak egy arról szeretnék panaszkodni hogy miért mindig ilyen rövid a hétvége? és miért repül el mindig úgy ez a két nap mint egy pillanat? :) komolyan szeretném tudni Ti ezt hogy érzékelitek, vajon csak nálam van gond az idővel?

Szóval, köszönöm hogy itt lehetek!
És ez a bejegyzés senkit se vezessen félre, lesznek még itt tőlem komolyabb siralmak is o:)


6 megjegyzés:

szarvasmici írta...

Szia blogfüggő!
Nem mondom, hogy várom a komoly siralmakat, ne legyenek! De örülök, hogy itt vagy.

Az idő számomra is nagyon dühítően megy. Persze csak akkor, amikor olyasmit csinálok, amit szeretek. A suliban ólomlábakon jár. És ott is csak akkor, amikor előadást kell hallgatni, tesztíráskor valahogy gyorsabban röpül.
És a hétvége is. Oda van bezsúfolva minden, ami a hét többi napjába nem fér bele, és ugye akkor pihennél, és akkor lennél a családoddal is. Minderre a hét összes napja sem lenne elég. Szóval értem a felvetést, és csak azt tudom mondani, hogy mélyen együtt érzek.

Fércművek írta...

Hol hallottál Stradivarit? Mert nálunk a kertben biztos nem. :))) Nekem úgy tűnik, hogy az élet megy túl gyorsan, nem csak a hétvége. És irigylem azokat, akik tudnak unatkozni. Mert akkor nekik van idejük. Nekem sosincs, hétvégétől, hétköznaptól függetlenül. És akkor mindenki azt kérdezi mikor megyek vissza dolgozni?? Hát ráérek én arra? :)))))))))) De mivel még sokáig szeretnék itt élni, muszáj lesz.:(

Anais írta...

Szarvasmici: megnyugtat a tudat, hogy nem vagyok egyedül az időküzdelemben :)

Judit: Stradivarit kérlekszépen, ma este a MÜPÁ-ban az Énekel az ország koncerten hallottam, miután végigvonult a tételen a gyönyörű hegedűszó, és sóhajtoztam kicsit, a mellettem ülő megsúgta hogy az bizony egy Stradivari ott.

És azért ez szeretem hogy a Gondviselés (mások szerint sors avagy véletlen:)ilyen Nagy Rendező:
ma reggel még fogalmam se volt róla hogy az estét a MÜPA-ban töltöm :)

Lidércke írta...

A hétvége mindig borzalmasan rövid. Sőt, a péntekkel megtoldott hosszú hétvégék is azok! Bár, ha jobban belegondolok: minden nap iszonyú gyorsan elmegy. Úgy szeretnék egyszer, csak egyszer a végére érni mindennek, amit beterveztem a napomba! :)

Khm... kaphatok egy belépőkártyát én is? Kinél kopogtassak?

kiseri írta...

Anais, szerintem valaki elsumákol valamit, megint át lettünk verve: tuti, hogy nem 24 óra egy nap! És nem 7 nap egy hét. Csak a matematika miatt mondani kell valamit a gyerekeknek, hogy szegények még ezt is számolgassák...

Anais írta...

kiseri: szivemből szóltál :))

mindenkinek köszönöm az együttérzést o:)