2009. június 4., csütörtök

Bürokrácia

kdjfowiejflknéyvnweéapofnlesvosd..... Vaaaaaa!

Egy óra hosszát vártam az Otp-ben, már mindenki sorra került minden ablaknál, csak az enyém nem haladt. Megjelent a számom a kijelzőn, felpattantam, erre a hölgy intett, hogy még legyek türelemmel!
mvfojfoweavosv???????
Akkor minek írta ki a sorszámom?????!!!!!!
NINCS TÖBB TÜRELMEM!
Legalábbis az irodákhoz, bankokhoz nagyon nincs! Meg buszra sem vagyok hajlandó várni! ÚÚÚÚÚtálom!!!!
Ja, és mikor sorra kerültem, mi volt a válasz: sajnos nem áll módunkban a tranzakciót lefolytatni, mert nem működik a rendszer, a hiba elhárítása folyamatban! Mikor tud legközelebb bejönni?
(Hölgynél mosoly, pillarebegtetés.
Nálam vicsor, hányinger.)

lsdkfoeneosvnvaoews!!!!!

Majd telefonálok, jó-e már, a franc se megy minden nap, hogy fél napot üljön és bámuljon maga elé, mint a birka. Keressek folyton dadát, és a többi elintéznivalóra meg nem marad idő.

Istenem, hogy miért kellett ez a sok papír az embereknek, ki és miért találta ki először?.....

4 megjegyzés:

Fércművek írta...

Most nem tudok mást írni, minthogy teljesen együttérzek. A várakozás gondolatától is rosszul vagyok. A hivatalok nemtörődömségétől meg duplán. Nekik sosem drága a mi időnk. És írnám, hogy tisztelet a kivételnek, de nem sok ilyennel találkozom. :(

szarvasmici írta...

Hát nekem is vannak hasonló történeteim. Ezerszer megfogadtam, hogy soha többé, a tájára sem megyek az említett banknak. De olykor muszáj. Pl. amikor az új bankkártyámat akartam átvenni. Ezt 16 óráig tehettem meg, de dolgoztam, így hát el kellett kérnem magam, hogy fél négyre odaérjek. Sorszámot húztam, és leültem. Eleinte türelmesen vártam, csilingelt a hívócsengő -másoknak-, és elkezdték bezárogatni az ablakokat. Az előttem lévő ablaknál álmos vakarózások közepette, kényelmesen rendezgette a papírhalmazt egy fiatal ügyintéző. 4 óra 3 perckor hívott. Hozzáteszem, az az ablak, aki az előttem lévőket hívta, akkor zárt be, amikor én következtem volna. Sebaj, nyugodt voltam, hiszen én időben megérkeztem. A kis hölgy kérdésére elmondtam miért vagyok ott, és erre bambán ránézett az órára, és kedvesen közölte, hogy a trezor 4 órakor bezár... Én is mosolyogtam, és mondtam neki, hogy iszonyú szerencséje van, hogy jó a kedvem, de ha ezt az állapotot szeretné megtartani, akkor szépen feláll, elsétál a trezorhoz, és feltöri, robbantja, letojom mit csinál vele, de kihozza belőle a kártyámat. Megint mondta, hogy 4 órakor bezár a trezor. Erre megkértem, hogy nézné már meg a sorszámomat, milyen időpont leledzik rajta, ami azt mutatja, hogy mikor húztam. És hozzátettem, hogy halálosan nyugodtan vettem tudomásul, hogy én itt ülök, és az orrom előtt sorban bezártak az ablakok. És halálosan nyugodtan megkértem a hölgyeményt, hogy akkor nosza, szerezze meg a kártyámat. De ekkor már negyed öt is lehetett. És láss csodát, robbanás nem hallatszott, kalapács zaja sem szakította meg a csendet, de 3 mp-en belül jött a kártyám. ???
A másik vérlázító dolog meg az volt, amikor a Pálom (férjem, hites uram) számlájára akartam pénzt befizetni. A kártyája ott volt nálam, a számlaszám meg az agyamban. De azt mondták, hogy nem fizethetek be pénzt más számlájára. ??? Mondtam, jó, akkor kimegyek ide a bank elé, és leveszem a számlájáról az összes pénzt. Azt lehet? A válasz mosoly volt, és vállrándítás, majd azt mondta, ebbe nem szólhat bele.
Szóval Barbi! Nagyon sajnálom a potya bankozást, és a leghatározottabban mondhatom, megértelek. Remélem mihamarabb el tudod intézni a dolgodat, és nem kell majd sokat várnod!

Barbi írta...

Jaj, Mici! Érzem, hogy átérzed...
Egyébként ez a takarékossági számla, amit lakásfelújításra lehet felhasználni (műanyag ablakunk lesz belőle, hisz most költöztünk), egy hónapja járt le, de ugye plusz 1 hónap a lezárás, ügyintézés. ???
Az a hónap most telt le, még jó, hogy egyenlőre nem szóltunk az ablakosnak.

nöné írta...

Mély együttérzés Barbi, ismerős a dolog. Én 14 évig hivatalnok voltam (vidéki polgármesteri hivatalban), és engem is halálosan idegesített más hivatalok bürokráciája, nemtörődömsége, mások idejével való szórakozása. Én az ügyfeleimet, bocsi a kifejezésért, "futószalagon" szórtam kifelé, hadd boldoguljon ő is, én is. Kinek jó az, ha ücsörgünk az ügyeken? Épp ezért a családom hivatalos ügyeit a Férjuram intézte(i) mai napig, mert ő aztán beszól elég takarosan, ha valami nem tetszik neki:o)
Kívánom, hogy legközelebb sikerrel járj!