2009. június 11., csütörtök

Lumbago vagy mi a szösz :(

Kéretik most velem nagyon-nagyon együttérezni!!! Reggel egy rossz mozdulatot tettem. Na most aztán nem tudok jönni-menni, olyan vagyok, mint a saját öreganyám, kétrét görnyedve, még a pisilés is fááááááj. :(((

11 megjegyzés:

Barbi írta...

Ó, én nagyon-nagyon együttérzek! Nekem is volt már benne részem. Te szegény! Keress egy kevésbé fájdalmas pozíciót, ha nem javul: injekció az ügyeleten! Más sajnos nem nagyon segít...

Barbi írta...

Jaj, az előzőt nem ijesztgetésnek szántam. Lehet, hogy bedörzsölős izomlazítók is segítenek. PIHENJ!

nöné írta...

Szintén mély együttérzés! Nekem néhány éve volt, kétféle dilibogyót kaptam rá, miután majd négyrét görnyedve elvánszorogtam az orvoshoz, már délutánra a munkahelyemen elég jól tudtam mozogni.

Fércművek írta...

Nagyon rossz emlékeim vannak róla anyukám révén, úgyhogy minden együttérzésem!!! :(

kiseri írta...

jajjajjaajjjjaajjjj! Nagggyon-nagyon szorítok neked, ez borzasztóóó! Tigris-tapasz? Én így tudtam elvezetni egyszer Pestig... de te ne menj sehova! Puszillak nagyon!

Lidércke írta...

Óóó... Jobban vagy már? Nagyon együttérzek veled. :S

nöné írta...

Kislányok, befogadnátok? Érlelődik bennem egy-két düh, amit csak nem a kreatívnak hívott blogban kellene kiadnom, mint most is tettem.

szarvasmici írta...

Az a nagy helyzet, hogy ha huzamosabb ideig ülök, egyrészt széthasad a gerincem, másrészt utána nem tudok felegyenesedni. Doriánom tegnap nem tudta, hogy sírjon, vagy nevessen, amikor kimentem kaput nyitni neki. Feküdni jó, oldalt, magzati pózban, lábaim között támasztékkal. Varráshoz nem ideális testhelyzet. De mivel holnap lesz pár vizsgám, így most tanulok.

Anita! Tegnap akartam hozzáfogni Cs-hez és M-hez. Bocsánat, de nem megy.

Nöné! Küldtem meghívót! Gyere, várunk!

nöné írta...

Nagyon köszönöm! Jobbulást, és a vizsgákhoz egy jó nagy kalappal!

szarvasmici írta...

Jajaja! És persze köszönöm a jókívánságokat!!! Ma reggel iszonyúan fájt a fejem, és bevettem egy dupla adag fájdalom csillapítót. Úgy tűnik ez a derekamra is hatott. Vagy az együttérzések tették meg hatásukat? Köszönöm!

szarvasmici írta...

Köszi Nöné! A nagy kalap most jól jönne! :)