2009. június 8., hétfő

Ma délelőtt megőrítettek a gyerekeim. Nem fogadtak szót sem szép szóra, sem ...nem szépre. Ebéd időben már éreztem, hogy jobb is, ha lefexenek, mert olyat találok mondani, tenni, amit magam is megbánok. Közben apa útja felénk vezetett egy kis bevásárlással. (Nem volt ma nagy kedvem főzni, de a nehezen kigondolt dolgokról is sorban derült ki, hogy olyan bonyolult hozzávalók nincsenek, mint pl. a tojás. Jól ellátott háztartást vezetek, na. :) )A gyerekek már az emeleten készülnek szunyókálni, gondoltam a délelőtti romhalmazt felszámolom, amíg szuszognak, de persze egy ilyen napra még fel kell tenni a pontot, úgyhogy 10-ből 6 tojást törtem össze. :(( Egyébként a gyerekeknek az miért játék, hogy a gondosan bepakolt kosarakat kiborogassák és utána rá se nézzenek. Ettől mindig kiakadok.
Na itt vége lehetne a napnak. Megyek és alszom. Tulajdonképpen nem is várok együttérzést, csak le kellett írnom.
Egyébként kiváncsian várom a délutánt. Palacsintát és vasalást terveztem. Asszem merész dolgok ezek egy ilyen kezdés után...

5 megjegyzés:

szarvasmici írta...

Azért reagálhatok? Na jó, megígérem, hogy nem érzek együtt Veled (pedig DE!), csak leírom, hogy engem pl. a palacsinta sütése megnyugtat. Monnyuk engem a vasalás is. :) Ha amúgy szívesen csinálod, akkor jó hatással lesz Rád is. De ha egyébként hátad közepére kívánod e két dolgot, akkor inkább kérlek varrj egy Dömét! A gyerekeknek meg rántottásítsd a törött tojásokat! Két perc, és már ehetik is.
Hogy miért jó a kosarakat kiborítani, és otthagyni? Hát mert látják, hogy ennek van hatása. Fogadjunk, hogy ha jó kisfiúk, akkor semmi vicces reakció nem jön ki belőled. Na látood, ez nem izgalmas így nekik. De ha anya tépi a haját, meg őrjöng, az olyan jópofa. Nálunk is. Persze csak addig, amíg őket nem szaggatom szét. :)

Barbi írta...

Mióta az egyik nagyitól hintát kapott Ábel, azóta folyton abban akar ülni, de én úgy, de úgy unom fél napokat lökni... Ma is ezzel kezdtünk. Most meg begyúrtam az aranygaluskát, ma már nem is bírok majd varrni... Remeg a karom a dagasztástól (hiába, na, a felsőtestem göthös ehhez). Hála az égnek Marika nagyi most elvitte, így szusszanok. :DDD És én akkor is teljesen együttérzek!

Fércművek írta...

Az már meg sem lepett, hogy a szobatiszta Barnusunk a délutáni alvás alatt bepisilt - mert egyedül kellett lefeküdnie és kihagyta az alvás előtt pisilünk lépést - , eláztatva az ágyat és a mellette alvó édesanyját is. Már nem is voltam mérges... Most sem hallgatnak rám, felszedték sz összes szőnyeget, de legalább jó az idő, száműzöm őket a kertbe. És Döme helyett, most nyúl van a porondon. :)) Majd hamarosan mutatom, mert ő is a másság jegyében készül. :))

Lidércke írta...

Értelek... hasonló napom volt. A gyerekszoba meg kész káosz! MINDEN a padlón van, de nem volt erőm összepakolni. Majd holnap.... Az jobb nap lesz. :)

kiseri írta...

Anyák, ha nyavalyognak... csatlakozom, nem részletezem, csak annyit mondok, h közben fekszem... gggggrrrrr!!!