2009. augusztus 21., péntek

Nálunk folyton elromlik valami!!!

Olyan elegem van már ebből! A napokban szereltem a varrógépemet, egyszerűen beállt és nem mozdult. Persze a használati utasítás szerint csak a bobbinnál kell olajozni, ez marhaság!!! Hát én szétszedtem belenéztem, olajoztam, töröltem, vizsgálgattam... és megy. Szerintem én nem annyit használom, amennyire tervezve van, ez volt a baj a Singeremmel is. De mostmár mondom, megy, éjjel-nappal varrok, még a hangja is más a drágának, sőt egyúttal az öreg Lucznikomat is beállítottam rendesen és végre tudok kukacolni!
Na nem ez a nyavalygás, ez csak bevezető... mert a varrógép mindig akkor romlik el nálam, amikor a legnagyobb munkában vagyok.
De mostmár a fényképezőgép is kezdi! Ezer dolgot kéne feltöltenem meg mutatni meg rendeléseket intézni – és akkor paff! nem akar fényképezni... És a legrosszabb, hogy én vagyok a hibás, mert megengedtem, hogy a gyerekek filmeket készítsenek vele...(két napja nem merek megmozdulni meg beszélni meg pukizni, mert folyamatosan forgatnak a lakás minden pontján...) És egy büdös petákom sincs, hogy vegyek egy gépet, ez is egy örökölt vacak volt, ragasztószalaggal összeszorítva, akksi nélkül, de a lényeg, hogy kompatibilis a gépünkkel. Mert még ez se az átlagos nálunk: egy Macintosh boldogít minket, amire még a telefonomat se tudom felkötni... semmi nem köthető össze vele.
És még a logom is elfogy.
A pénzem már rég...
És még jön a tankönyvvásár.
És idén is elfelejtettem az ovis szülőit.
És állandóan szédülök és hányingerem van(nem, nem várok babát!).
És mindig elmegy a net, mert a modemünk sem akar működni(ezért nem tudok mostanában kommentelni meg reagálni).
És még az adószámom március óta nem érkezett meg.
És... és... ELÉÉÉÉÉG!!!!

Amúgy nincs rossz kedvem, csak muszáj volt leírni... Most megyek varrni, hátha egyszer lefényképezhetem és feltölthetem...

3 megjegyzés:

Fércművek írta...

Kitartás!! :) Anyukám szokta mondani, hogy a pénz a legkevesebb. :)) Mindenféle szempontból, csak sajnos mégis kell az élethez. :( Egyébként meg az élet megoldja. Í:)

Lidércke írta...

Eri, ez nálunk is mindig így van. Ha valami elromlik, fertőzi a többit. :( A pénz tényleg nem boldogít, de a hiánya azért komoly gond tud lenni. A szédülés és a hányinger a stressztől van, valószínűleg. Átérzem a helyzetet, ismerős. :(

Bizakodjunk, hogy innen már csak felfelé vezet az út! :)

kiseri írta...

Olyan aranyosak vagytok! Tudom én, hogy valahogy mindig alakul... csak AKKOR olyan rossz...
Azóta meg is oldódott: a telefonomba tettünk egy minimicsodát és így feltehetem a képeket a gépre.
Pénz is lett, a családnak valahogy mindig ilyenkor támad kedve adni, fentről indítja őket Valaki biztosan...
A szédülés-hányinger-ügyben pedig mostmár lépek, mert tarthatatlan. Kezdődő pánikbetegség meg depi, állítólag, és én nem engedem továbbfajulni, az luxus lenne.
Csak olyan jó néha leírni!!! jó ez a nyavalygó...