2009. október 29., csütörtök

Antipatika

Egy bel-bel-belvárosi, patinás patikában jártam a minap. Belépve egy 3-4 főből álló tömeg fogadott, kb. 1 négyzetméteren ennyi ember is elég hozzá. Kiderült, hogy a "Kérjük, itt várakozzon" táblát közvetlenül az ajtó elé tették, megóvandó az egyébként töküres, teremnyi méretű patika háborítatlan nyugalmát. Hűvös lévén, mindnyájan kabátban, sállal tipródtunk a függöny és az üvegajtó között számunkra kiszabott talpalatnyin, olvadozva a 25 fok körüli hőmérsékleten. Eközben a patikárius hölgyek hercig, rövid ujjú, fehér köpenyekben suhantak hattyúian ide-oda. Nyílt az ajtó, belépett egy lány, és magabiztosan, minden izzadtgyapjúszagú toporgást kerülve a jobb oldali pulthoz ment, amelyről eddig azt hittem, nem üzemel. Jobban szemügyre vettem, s mit látok? Diszkrét cédulát, melyen ez állt: "vény nélkül". Ekkor megértettem, hogy én és a többiek tulajdonképpen büntiben vagyunk. Hiszen ahelyett, hogy méregdrága "táplálékkiegészítőt", "gyógyhatású készítményt", "homeopátiás" csodaszert vagy visszafiatalító "lifting antiage" kencét vennénk, a macerás receptjeinkkel akarunk előhozakodni. Még mielőtt valami jóvátehetetlenre ragadtattam volna magam, otthagytam patinát, patikát, és kerestem egy másik gyógyszertárat. Van belőlük éppen elég.

3 megjegyzés:

Fércművek írta...

Hál' Istennek mi már megtaláltuk ahova szívesen (?) járunk. :)

mammka írta...

Jól tetted,hogy otthagytad!!!!
A nővérem gyógyszerész,de mindenkinek segít és elnézést kér ha várni kell.
Itt a közelünkben is van egy családias patika,nagyon szeretem,már amennyire patikát lehet.

Cinella írta...

Hát a gyógyszeripar a legvirágzóbb üzletág! Sajnálom, hogy így jártatok. A gondom leginkább az, hogy a jó kereskedők kihaltak, és a fiatalabb generációnak már fogalma sincs arról, hogy ő van a vevőért és nem fordítva!