2010. május 8., szombat

Harc önmagunkkal.....

és ezért most virágnyelven leírok egy történetet:
Több szálon is futnak az események, illetve több történés is zajlik.....A fiatal házaspárnak megszületett a második gyönyörűséges kisbabája, mindenki nagy örömére. Egy hét múlva elkezdődött egy vírusos fertőzés-hányás,hasmenés,láz-,amit egy félig tünetmentes ,"kedves" látogató odacipelt a frissen szült anyukához, aki belázasodott. Aznap este a nagyobbik gyermekük már hányt,az apuka estére lett lázas. Az egyik nagymami elvitte magukhoz a kislegényt, hogy könnyebb legyen a fiataloknak és az otthonában ápolta napokig. Közben aggódott, hogy ő meg ne fertőződjön, ugyanis egy hét múlva műtétre volt kiírva. A nagypapa elkapta,, de ő 2 nap alatt meggyógyult. A nagymami csak nagyon-nagyon enyhén, így bevonult a kórházba. A műtét megtörtént altatásban. Ami fáj a betegnek, hogy se a nővére,se a bátyjai nem érdeklődnek iránta. Még az a csoda, hogy van egy nagylánya, aki egy tündér és ápolja. Két éve ugyanez zajlott le ,amikor a nagymaminak egy súlyos nagyműtétje volt.
Egy nappal a műtét és hazajövetel után az ifjú apa már megkérte a nagymamát,hogy tudna-e vigyázni a legénykére egy kicsit. Hát persze, hogy nem mondott nemet.Jó kisfiú, nincsen vele gond. DE közben a kisördög már a szülés óta mocorog a nagymamiban, hogy az ifjú anya anyukája, vajon miért nem jön el segíteni a gyerekágyas lányának??????? /Az első szülésnél ugyanez volt a helyzet./
Tegnap este diplomatikusan szóba is hozta a lábadozó nagymama, hogy a nászasszony ugye itt volt ? -Igen-,volt a válasz, bejöttek,amikor mentek le a Balatonra. -
Itt kezdtek az indulatok zúgni.....
-És ugye tervezi,hogy valamikor lejön segíteni?-
-Nem,mert nem tud elszabadulni a családjától.-
Itt végetért a további érdeklődés,mert semmi értelme nem volt. Önző ...... a nászasszony,ahogy ezt már meg is tapasztalták többször. Az igazsághoz hozzátartozik az,hogy a nászasszony legnagyobb lányát nem lehet egyedülhagyni egy betegség miatt, de mivel a férjének nincsen kimondott bejárós munkahelye, ezt meg tudnák oldani. A többi gyerek pedig már nagy....Kocsival 3/4 óra az út a kismamához,aki a lánya.
A műtött nagymama szilárd elhatározása, hogy továbbra is küld ebédet a fiataloknak, csak le kellene győznie magában ezt az ágaskodó sárkányt, hogy a másik nem tesz semmit. Egyrészt érthetetlen számára, mert ő nem így viszonyul a rokonsághoz...Fáj neki az is ,hogy a testvérei is ilyenek. Tavaly,amikor a nővére kórházban volt és a férj nem tudta hazavinni, természetesnek vette, hogy ő ment a nővéréért kocsival és hazavitte a kórházból.
Azt is tudja, hogy a szeretet nem adok és akkor kapok.....Adok ,,,és a többi nem az ő dolga. Csak az a fránya nemistudja micsoda szörny sértődik benne....Ezt szeretné legyőzni, ezen dolgozik.
Hát, ilyenek történnek az életben ,meg még ennél cifrábbak, de nála most ez az aktuális.....

Azt elhatározta, hogy mint nagymama nem fog két nagymama feladatot ellátni,csak az övét: főz mindennap és süt a fiataloknak is, meg vigyáz a legénykére,ha kell, de magára is vigyáz, ugyanis ezzel a  műtéttel még nincsen vége a betegségének. A veséjére vigyáznia kell, ha nem akar további műtétet.
Csak az a fránya sértődöttség...,vagy mi a szösz.....:( ,meg a többi nyavalyás érzés.....Könnyebb lenne,ha  a másik is besegítene.....

Kiegészítés: a másik nagyi így is szuper ,elfogadják....A műtött nagymamitól elvárják, hogy minél hamarabb szedje össze magát és segítsen be.Hát ez itt a bökkenő, ami nem esik jól, de nem a mi dolgunk a másikat mérlegelni, s ez  megnyugtató......

U.Irat: a nagymaminak lassan visszajön,jött a józan esze.....:)

5 megjegyzés:

Barbi írta...

Így is kell! Tegye a nagyi, amit ő a szíve szerint egyébként is megtenne, nem is kell többet! A fiatal pár látja és érzi ám, ki az aki gondoskodik róla, törődik vele. Később meghálálja ám ezt a sors mindkét nagymamának, kinek-kinek érdeme szerint! A gondoskodó nagyi pedig nagyon vigyázzon magára, mert nem a húsleves, hanem legbőképpen ő az, akire a szeretteinek szüksége van!

Honfi Viktória írta...

Az én tanácsom talán az lenne a nagyinak, hogy ne eméssze magát azon, hogy ki mit tett, tesz a családtagokért. Ő szívből segít, néha erején felül, de ettől a NAGYI, a mammka nagyi! Mások viselt dolgaival pedig nem érdemes foglalkozni, mert attól még nem fognak megváltozni, csak a nagyi lesz még feszültebb, frusztráltabb és nyugtalanabb. Csak magadnak ártassz, ami már nem hiányzik.

Kataca írta...

Hogy egy nagyi mit tesz vagy nem tesz,hogy mit tegyél, ahhoz nem is kéred a véleményünket..mert olyan IGAZI MAMI vagy, mint az én Anyukám...és mindegy mit mondanánk, úgyis megteszel mindent a gyerekekért meg az unokákért...
A tesó kérdéshez annyit mondanék, hogy ha nem tennél lelkiismereted szerint, ha nem segítenél nekik is, amikor szükség van rá, akkor ha ne adj Isten valami baj történne, saját magaddal nem tudnál szembenézni...igazam van?
Mindeközben nagyon vigyázz magadra, hogy sokáig lehessen a Kislegénynek még MAMIja!!!

Mammka írta...

Drágák vagytok!!!!!!!Köszönöm!:)

Csillagos írta...

Ó, drága Nagymami, együtt érzek Veled.Nekem többnyire betegen kell ellátnom a családomat és nincs, aki segítsen, mert a nagyszülők naggggggggggggggggyon elfoglalt emberek... Mégis az Úr mindig ad eleget!!! Remélem, már Te is jobban vagy!!!