2011. január 25., kedd

Enyhe kifejezés, hogy pipa vagyok...

most inkább "megapipa vagyok"
Bizonyára emlékeztek az utóbbi írásaim egyikébe írtam, hogy meg van a pecsétes papírom és várom, hogy valami történjék már. Történt....
Végrehajtóhoz került az ügyem és bejegyzésre került a nevem a volt cégem egyik iparterületének tulajdonlapjára, nem kis kalandok árán (erről majd talán egyszer írok) És nem ettől vagyok ideges vagyis "megapipa" Hanem attól amit ma megéltem ........
Kaptam egy levelet a végrehajtótól , melyben ecseteli, hogy megpróbálta a lehetetlen kiment a volt cégem telephelyére foglalási szándékkal- persze sikertelenül- és ez az ő életéből kerek 8 percet vett el a jegyzőkönyv szerint !!!!!!!!!!!!! Mit lehet 8 perc alatt egy hivatalos foglalási ügyben intézni??????
Nekem a levél felvétele a postán 6 perc volt és ez csak egy levél átvétel ....
Nekem már itt elkezdett a pupám felmenni, na de , ami a levél végén van....
A megjegyzés rovatban találtam egy mondatot, mely szerint az excégem felszámolását egy pesti cég megkezdte...
És?????
Ettől aztán nagyon boldog vagyok, csak nem tudom nekem mi a további teendőm......
Mondja már meg valaki, hogy miért kell az embert még ilyenekkel kínozni, miért nem lehet oda biggyeszteni, hogy : Te marha aki a pénzed után futsz, még ezt és ezt keresd meg, és ezt és ezt tedd még meg! Vagy csak ülj és várj minden megy a maga útján és pár évezred és a pénzed is megkapod...Vagy úgy gondolják, hogy az átlag magyar ember jogot tanul és perfekt munkajogból, behajtási teendőkből és mindent tud a végrehajtás ügymentéről ??
Na mindegy "megapipa" vagyok és utálom megint ez egész ügyet , ami lassan egy éve zajlik és még mindig nem látom az alagút végét.............
Na de nem adom fel.....

2011. január 19., szerda

Munkahelykeresés

Az a bánatom, hogy az utóbbi 2 évben volt vagy 10 munkahelyem de a legtöbbet munkanélküli voltam. Igazából nem tudom, hol a probléma. Emlékszem 10 évvel ezelőtt tudtam egy munkahelyen évekig dolgozni, de sajnos ez elmúlt. Egyszerűen a munkahelyeken olyan nagyok az elvárások, hogy nem tudom teljesíteni. Teljesen kikészülök fizikailag és idegileg egyaránt. Nyakamon a sok adósság és nem tudok elhelyezkedni. Van most egy lehetőség, hogy egy vándorcirkusszal megyek vándorolni, de akkor mi lesz a seobaglyak versennyel? Valaki adjon tanácsot na.

2011. január 10., hétfő

Blogbajok!

SZIASZTOK! :)))))

Szóval kezdem az elején, hogy miért is kezdtem blog írásba. Kerestem valamit a neten, beírtam a keresőbe, és így tévedtem valaki blogjára. Nézelődtem, ámultam- bámultam, aztán vissza járogattam, és más blogokat is megnéztem. Megtetszett a dolog, és úgy döntöttem, hogy én is belefogok a dologba. Igen lelkesen pakolásztam fel a dolgokat, aztán mikor már kezdtem reményét veszteni, hogy lesz valaha olvasóm, végre megjelent az első. :)))))) Nagy volt az öröm, és utána még lelkesebb lettem.....

Lassan egy éves lesz ez az egész dolog, de nem nagyon jutottam előbbre. Olvasom itt- ott, hogy egy éves a blogja és mennyi kedves ismerőst, barátot talált itt. Hát én ezt nem mondhatom el magamról. Pedig igazából ez lett volna a célom, hogy összebarátkozzak pár hasonló gondolkodású emberrel.:(((((( Gondolom sokakban felmerül a kérdés: Hogy miért nem sikerült? Nem tudom. Biztos én vagyok a béna.
Eleinte kommentelgettem, de felhagytam már ezzel is. Mondjuk én nem vagyok, és sosem voltam az a nagy barátkozós típus,/ talán nem is tudom, hogy kell????/. De úgy érzem voltak rá kísérleteim: kérdeztem e-mailben, kértem szabásmintát, stb, és itt el is akadt a dolog. Igaz, hogy mindenki nagyon készséges, és rendes volt. Aztán már nem akartam "erölködni".
Mondjuk lehet, hogy az én blogom nem egyedi. Pedig próbáltam sokfajta dolgot megmutatni. De lehet hogy ez ide kevés?