2011. január 10., hétfő

Blogbajok!

SZIASZTOK! :)))))

Szóval kezdem az elején, hogy miért is kezdtem blog írásba. Kerestem valamit a neten, beírtam a keresőbe, és így tévedtem valaki blogjára. Nézelődtem, ámultam- bámultam, aztán vissza járogattam, és más blogokat is megnéztem. Megtetszett a dolog, és úgy döntöttem, hogy én is belefogok a dologba. Igen lelkesen pakolásztam fel a dolgokat, aztán mikor már kezdtem reményét veszteni, hogy lesz valaha olvasóm, végre megjelent az első. :)))))) Nagy volt az öröm, és utána még lelkesebb lettem.....

Lassan egy éves lesz ez az egész dolog, de nem nagyon jutottam előbbre. Olvasom itt- ott, hogy egy éves a blogja és mennyi kedves ismerőst, barátot talált itt. Hát én ezt nem mondhatom el magamról. Pedig igazából ez lett volna a célom, hogy összebarátkozzak pár hasonló gondolkodású emberrel.:(((((( Gondolom sokakban felmerül a kérdés: Hogy miért nem sikerült? Nem tudom. Biztos én vagyok a béna.
Eleinte kommentelgettem, de felhagytam már ezzel is. Mondjuk én nem vagyok, és sosem voltam az a nagy barátkozós típus,/ talán nem is tudom, hogy kell????/. De úgy érzem voltak rá kísérleteim: kérdeztem e-mailben, kértem szabásmintát, stb, és itt el is akadt a dolog. Igaz, hogy mindenki nagyon készséges, és rendes volt. Aztán már nem akartam "erölködni".
Mondjuk lehet, hogy az én blogom nem egyedi. Pedig próbáltam sokfajta dolgot megmutatni. De lehet hogy ez ide kevés?

8 megjegyzés:

Julcsi írta...

Én most mélységesen szégyenlem magam, mert elküldted a baba képét és neked sem válaszoltam:(((( Bocsánat!

Cinella írta...

Hol lehet megnézni a bloggod?

KicsiKató írta...

Engem nagyon sokan megkerestek már a blogjuk indításakor, hogy kell csinálni... Csak általánosságokat tudok mondani. A magam részéről fix, hogy többszáz blogot követek nyomon (sosem lehetek elég hálás a google reader feltalálójának:), de kommentelni egyre kevesebb időm van. Az is tény, hogy 2-3 éve sokkal kevesebb blog volt, sőőőt, nekem a legtöbb olyan ismerősöm, aki nem csak "blogszomszéd", de leveleket is váltunk, különféle fórumokról jött össze.

Mindenképpen meg kell mutatnod magad. A kommentelést nem szabad abbahagyni, ha van időd. Kommentelni egyébként se azért "kell", hogy kapcsolatba kerülj másokkal, hanem mert érzelmeket, gondolatokat vált ki belőled a poszt, amit nem tudsz magadban tartani:)

Aztán az is megütötte a 'fülem' a bejegyzésedből, hogy kértél szabásmintát, de megakadt a levélfolyam. Nyilván beszélgetést úgy tudsz kezdeményezni, hogy nem csak kérsz szabásmintát, hanem pl. elküldöd a megvalósított képet, írsz róla és véleményt kérsz. Engem sokáig idegesítettek bizonyos blogok, amikben az összes poszt egy-egy, az olvasókhoz intézett kérdéssel zárul... Aztán rájöttem, én is szívesebben írok megjegyzést, ha úgy érzem, megszólítottak, amire válaszolnom kell...

Nagy vonalakban ezt tudom mondani. Aztán még az is segíthet, ha a kedvenc blogjaidon bejelentkezel állandó olvasónak (most ciki, ha nálam is fent vagy, épp a minap kezdtem el átbogarászni az összes követőt, hogy megnézzem a blogjukat, ezt folyamatában kellett volna, de már mindegy, nagy falat lesz:) és tényleg ajánlanám a fórumokat, az indexen van foltvarrós, kötős, keresztszemes, mindenféle... Régebben az nlc-n is voltak, nézz körül!

Mindenesetre ha megadod a blogcímed, én nagyon szívesen posztolok rólad, hátha egy-két olvasó eljut hozzád így.

Ja és a legfontosabb: vértezd fel magad és ne add fel! Én mélységesen tisztellek amiatt, hogy ezt a posztot így meg merted írni, szerintem közülünk sokan nem merték volna a kezdetekkor...

(húúúú, bocs, kicsit sok voltam:)))

Lidércke írta...

Én megtaláltam a blogot, fel is iratkoztam. Nem azért, hogy "puncsoljak" :), tényleg jó. :)
http://topszlivi.blogspot.com/

Fontos, amit Kata írt, csak úgy lesznek kapcsolataid, ha megmutatod magad. Kommentálj, "beszélgess", hogy megismerjenek! Vegyél részt csoportos akciókban, vagy ajánlj fel valamit az ajándékblogra! Be fog indulni... :)

KicsiKató írta...

Még egy viszonylag fontos dolog jutott eszembe, ami a kapcsolattartást illeti - mindenképp állítsd be a blogodon, hogy kapj email értesítést a kommentekről, hogy tudj rájuk válaszolni. Ha olyan kérés, kérdés vagy megjegyzés érkezik hozzám, amire mindenképp reagálni szeretnék, akkor azt addig nem törlöm ki a bejövő levelek közül, így később, ha van rá időm, be tudom pótolni!

Barbi írta...

Én is csak azt tudom javasolni, hogy eleinte te menj, és kommentelj minél többet, hogy kíváncsiak legyenek rád a blogosok, és menjenek megnézni, ki is írt. És ha tetszik a blogod, biztosan mennek máskor is. Ha visszanézem a blogom, eleinte én is úgy kaptam megjegyzéseket, mint a fehér holló, most már sok ismerősöm, és igen, jó barátom is van. Ma már én sem tudok mindenkinek írni. Egyébként azt észrevettem, hogy spirálszerűen vissza-visszatérek emberekhez, akiknél már rég jártam. Ha nem is írunk mindig egymásnak, nem feledjük egymást. :) Megyek, megnézem a blogod. Látod, kíváncsivá tettél! :D Sok sikert a továbbiakban!

töpszlívi írta...

Húúúúú, köszönöm szépen a sok kommentet. Nagyon jólesik. :))))))))
Nem gondoltam, hogy lesz, aki magára ismer. Nem haragszom. :))))
Az olvasókhoz intézett kérdés nem rossz ötlet. És, hogy le mertem írni? Hát igen, sok bátorság kellett hozzá, nem volt egyszerű. De úgy voltam vele, hogy sok veszteni valóm talán nincs.
Köszönöm, hogy feliratkoztál. :))))) Már jártam az ajándékblogon, és azt hiszem ezt az ötletet is megfogadom.
Nagyon jólesik a bíztatás. Azóta sokan jártak nálam, és növekedett az olvasóim száma is. KÖSZÖNÖM!:))))))

- Maminti, a kicsi zöld tündér - írta...

Kedves Töpszlívi!
Ne aggódj, nálam sincsenek olyan sokan regisztrálva, de azért érzem, hogy olvasgatnak, mert kapok privát e-mail-eket is, meg időnként megnézem a statisztikát. Persze, nem azt olvassák sokan, amire tippelnék, de sebaj... Ha van időm - mostanában sajnos elég kevés -, mindenféle kreatív blogot szoktam olvasni és ha nagyon tetszik valami, akkor ott hagyok egy kedves megjegyzést. Általában persze nem írok, de előfordul.
Be is lehet jelölni a felső csíkban, hogy szeretnék rendszeres olvasó lenni, akkor legalább könnyebben visszatalálok. Máskor, ha nem itthon bogarászom a blogokat, bizony nehéz visszaemlékezni arra, hol jártam és van, hogy nem is sikerül, mivel szívesen beleolvasok más blogolók kedvenc blogjainak kedvenc blogjaiba...
Szeretettel: Maminti, a kicsi zöld tündér