2012. május 31., csütörtök

Pont az i-re

Hát ezt muszáj elmondanom, mert annyira feszít... Tavaly óta Sára lányunk védelemben van, mert nem vittem abba az oviba, ahol az óvónő folyamatosan megalázta és megnyomorította kicsi lelkét. Nem vittem át másik oviba, mert messze vannak és mert úgy gondolom, az önkormányzatnak kéne gondoskodnia biztonságos oviról... arról nem beszélve, hogy nem akarnám egyáltalán ovibajáratni a gyerekeim, mert itthon vagyok, nincs szükségem bébiszitterre (bár ez az ovi még annak se jó). Kérelmeztem, hogy Sárát mentsék fel a mindennapi óvodábajárás alól (ez a hivatalos formula....), de elutasították. Én meg nem vittem be, az óvónőt bejelentettem az oktatási osztályon, de semmi nem történt. Illetve de: 120000 ft-os pénzbírságot szabtak ki ránk, amiért szabályt sértettünk, majd védelembe vették Sárit (ami semmit nem jelentett, mert egy zacskó uniós segélytésztát se kaptunk és senkit nem érdekelt, hogy van-e a gyereknek téli cipője vagy tudunk-e fűteni, a szocmunkásunk egy év alatt kétszer találkozott velünk), és még a rendőrség is megvizsgáltatta Sárit független szakértővel, milyen kárt okoztunk neki azzal, hogy nem járhatott óvodába. De azt senki nem vizsgálta, milyen kárt okozott az óvónő és az óvoda...
Na mi fizetgettük a bírságot, volt, amit egyben kellett, volt, amire részletfizetési kedvezményt kaptunk (jujdejó, ugye?). Mindeközben János több mint fél évig munkanélküli volt, tanfolyamra járt, hogy most dolgozhasson, így elég nehéz volt kinyögni a pénzt... Máig maradt még fenn 10000 ft tartozásunk, ezért ma csodaszép levelet kaptunk: x napon János vonuljon be x börtönbe 5 nap elzárásra, tisztasági csomaggal, egy napi hideg élelemmel! Hurrá! Ha esetleg addig befizetjük, akkor nem kell... és az én nevemre jött, de neki kell mennie, ezer forintért 1 nap, de mi van az én ötezremmel?! Arról majd ő kap értesítést?
Nem mondok semmit, nem politizálok, mindenki vonja le maga a következtetést az igazságról és a jogról. Boldog vagyok, hogy tudom, nem tart már sokáig ez a rendszer...

7 megjegyzés:

KicsiKató írta...

Uramisten... a döbbenettől egyelőre nem jutok szóhoz, jobb híján csak együttérzésemről tudlak biztosítani:(

vadcic írta...

Komolyan sírni tudnék.
Itt mindenkinek joga van mindenhez,csak a tisztességes embernek nem.
Nem éltem az átkosban,de talán ilyen lehetett.Amikor félsz bármit mondani ,tenni nyilvánosan.
És nyugtatgatom magam hogy azé' jó itt élni.Egyszer elfogy az erő.
De neked kívánok sokat.

M-ici írta...

Na most ide tudnék írni néhány cifrát, de úrihölgy vónék, vagy mi.
Együttérezni viszont nagyon tudok veled az óvónői léleknyomorgatás miatt. Csabusom lelke is ott, akkor tört ketté, amikor az első óvónénije egy kettőnk között kialakult, és a vezetőóvónő által nekem adott igazság miatt az én mindenre és mindenki felé nyitott, és csupa szeretet kisfiamat elkezdte terrorizálni. Soha többé nem lett ugyan az, aki volt. :(

Csandi írta...

Ez most komolyan írtad, vagy nagyon jó a fantáziád, mert nem tudom elhinni, hogy ezavalósvilág...Hol élünk mi????????

Sziranszki írta...

Nem jutok szóhoz, talán még levegőt sem vettem, úgy olvastam el a bejegyzést.... Hol élünk?? Jó kérdés! Sokat gondolkodom rajta én is! Együttérzek Veletek!

kovtama írta...

Hát nem jutok szóhoz!!!! Még egy lépéssel vagyok közelebb ahhoz, hogy eltűnjön a családom a magyar létszámból...döbbenet, nem is tudom mit írjak.!!!!

kiseri írta...

:) Ez nem vicc, de vicces, nem?? Ilyen jó kis helyen élünk... mindez azért történt, mert akkor kezdték bevezetni, hogy a hiányzásokat büntetik, és azt mondták, velünk akarnak példát statuálni. Kedvesek... Most azon gondolkodom, ha lezajlott (most lesz a védelembevétel újratárgyalása, mivel a kiváltó ok megszűnt – a kis szemfülesek, szeptember óta Sári iskolás, mindjárt bizit kap róla!!!), szóval, ha visszakaptuk a gyereket, akkor megírom a sajtónak vagy tévének vagy akárminek. Ilyen lukas szociális hálónk van... ez a segítség. Bár már azon se csodálkoznék, ha egyszercsak megjelennének az összes gyerekért és ideológiai alapon kimentenék őket a karmaim közül...